A jövő hónapban ülésezik - Vlagyimir Putyin nélkül - a BRICS a dél-afrikai Johannesburgban.A figyelem középpontjában vélhetően a kínai globális hegemón törekvések lesznek, azonban az egyik témapont vízválasztó lehet. A tagok között vitát generál a tagfelvétel kérdése, többek szerint Kína túlsúlya nagyon megváltoztatná a BRICS eredeti céljait - írja a Financial Times.
Egyre komolyabb kereskedelmi háború frontvonalai rajzolódnak ki Kína és az Egyesült Államok között, amelyben egyre jobban eltávolodnak egymástól a felek. Mindez pedig ráirányítja a figyelmet a nagyrészt az ázsiai országok által irányított ellátási láncokra, valamint az Egyesült Államok és az EU által felügyelt technológiai szabadalmakra. Mindez egyszerre jelent kihívást és lehetőséget sok feltörekvő országnak, míg az Európai Uniónak meg kell őriznie harmadikutasságát - többek között ezekről esett szó az Asia Society Northern California konferenciáján, amelyen a Portfolio is részt vett.
A Meta elindítja nyílt forráskódú mesterséges intelligencia modelljének, a Llamának a kereskedelmi változatát, amely a vállalkozások számára költségmentes alternatívát kínál az OpenAI és a Google által értékesített szabadalmaztatott modellekkel szemben - írja a Reuters.
Kína egyre jobban kiépíti a totális megfigyelésre épülő rendszerét odahaza, miközben államközi hitelekkel, valamint befektetéseivel fokozza jelenletét más országokban is. Larry Diamond, a Stanford Egyetem professzora, a Hoover Intézet munkatársa ugyan elismeri a Kínával való kapcsolattartás és a partnerségi viszony ápolásának fontosságát, hangsúlyozza, hogy ebben átláthatóságra és kölcsönösségre van szükség. A Portfolio-nak nyilatkozva elmondta, hogy komoly kockázatokat rejthetnek a Magyarországra települő akkumulátorgyárak is.
Németország csütörtökön nyilvánosságra hozta szándékát, hogy csökkenteni kívánja a Kínától való függőségét olyan kritikus ágazatokban, mint többek között a gyógyszeripar, az akkumulátorgyártás, valamint a chipgyártáshoz szükséges alapvető nyersanyagok.
A Goldman Sachs szerint India 2075-re a világ második legnagyobb gazdaságává válhat, megelőzve nemcsak Japánt és Németországot, hanem az Egyesült Államokat is – írja a CNBC. Jelenleg India a világ ötödik legnagyobb gazdasága, Németország, Japán, Kína és az Egyesült Államok mögött.
Az egyre fontosabb digitalizáció ellenére a magyar vállalatok e tekintetben még mindig alulteljesítenek. A technológiai változások ugyan rengeteg munkahelyet fognak megszüntetni, új, magasabb hozzáadott értékkel bíró pozíciók is létre fognak jönni. Az Egyensúly Intézet kerekasztal-beszélgetésén Bíró Pál, a Google Magyarország igazgatója, Csányi Péter, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese és Tajthy Krisztina, az IVSZ – Szövetség a Digitális Gazdaságért főtitkára tárgyalta át Magyarország digitális helyzetét.
Bebizonyosodott, hogy az a technológia, amit általános mesterséges intelligencia néven emlegetünk, lényegesen gyorsabban tud fejlődni, mint azt korábban sejtettük. Az olyan masszív nyelvi modellek, mint a ChatGPT ráébresztette a szakembereket, hogy nem tíz vagy húsz, hanem egy-két évre vagyunk a „nagy áttöréstől”. Emiatt viszont azt sem tudjuk igazán, hogy pár hónap távlatában mire számíthatunk. A bizonytalanság lassan beszivárog a piaci környezetbe is. Fontos viszont leszögezni, általános mesterséges intelligencia még nem jött létre, és a legtöbb fejlesztő cég nem is ezzel foglalkozik. Jelenleg inkább szakterületekre specializált gépi tanulás van, ami viszonylag jól átlátható matematikai megoldások halmaza. Cikkemben bemutatom azt a két különböző utat, amit ma az MI fejlesztés terén külön kell választanunk, illetve azt, hogy mire számíthat az, aki MI-be szeretne fektetni.
Kína korábban hírhedt volt arról, hogy a technológiában igyekszik a nyugati megoldásokat lemásolni. Újabban azonban Peking szintet lépett, és már a taktikai tudást és a fejlesztés kezdeti lépéseit is igyekszik megszerezni. A nyugati államok aggódva szemlélik a tendenciát, viszont érdekük is fűződik, hogy elnézzék Kínának ezt a tevékenységet – írja a Business Insider.
Bár egyre többen várják el a digitális megoldások nagyobb arányú megjelenését az egészégügyben az EY tanácsadó cég nemzetközi felmérése szerint, a megkérdezettek többsége emellett nélkülözhetetlennek tartja a személyes konzultációt is.
Az amerikai kötvénybefektetők egyre nagyobb arányban alkalmaznak technológiát a fix kamatozású termékek kereskedelmében, hogy javítsák a hatékonyságot egy olyan piacon, ahol még mindig a manuális folyamatok dominálnak - derül ki a Coalition Greenwich pénzügyi elemző cég tanulmányából, amelyet a Reuters szemlézett. A jelentés szerint a fix kamatozású piac "fordulóponthoz érkezett", ahol a kereskedők kezdik felismerni a változás szükségességét, annak ellenére, hogy vonakodnak a technológia alkalmazásától.
Vang Ji kínai külügyi államtanácsos szerint mélyponton vannak a kínai-amerikai kapcsolatok, ennek gyökere pedig az Egyesült Államok "téves felfogása" Kínáról.
A klímaváltozás messze nem csupán a környezetünk megváltozásáról szól, hanem az ehhez kapcsolódó társadalmi és technológiai folyamatokról is. Ezeknek a változásoknak a felismerése óriási jelentőségű az ingatlanszektor számára, ha azt akarjuk, hogy épületeink 15 év múlva is gazdaságosan használhatók legyenek és ne a 70-80-as években épült, ma már fenntarthatatlan lakó- és irodaépületek sorsára jussanak. Az épületeknek a hosszú távú változásokhoz kell igazodniuk, ami a fizikai terek új funkcióit, a zöld technológiák használatát és az okos megoldások helyett már a kognitív épületüzemeltetést hozza magával.
Az Egyesült Államok és az Európai Unió kihívásokkal néz szembe, amikor közös álláspontot kell találniuk a Kína technológiai felemelkedésével és kereskedelmi gyakorlatával kapcsolatos stratégiákról. Bár mindkét fél elismeri, hogy "kockázatmentesíteni" kell a Pekinggel fenntartott kapcsolatokat, a nemrégiben Svédországban tartott magas szintű kereskedelmi találkozó eredményeként egy olyan közös dokumentum született, amely nagyrészt elkerüli Kína kifejezett megemlítését - írja a Bloomberg.
A pénzügyi digitalizációval járó változások számos kockázatot rejtenek, amelyeket a szabályozóknak még időben kezelniük kell. Az utóbbi években egyre több figyelmet kaptak a digitális jegybankpénzek, vagy CBDC-k ( Central Bank Digital Currency), amelyek hatékony eszközöknek tűnnek a jegybankok kezében arra, hogy megvédjék a monetáris szuverenitást a digitális magánpénzekkel szemben, egyúttal erősítsék a pénzügyi stabilitást és a monetáris eszközök hatékonyságát. A témáról a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) tartott előadássorozatot csütörtökön, amelyről ebben a cikkünkben számolunk be.
Egyre több vendégmunkás dolgozik Magyarországon, akik már nem csak a szomszédból, hanem olyan távoli országokból is jönnek ide boldogulást keresni, mint Vietnam vagy éppen a Fülöp-szigetek. Eközben viszont csaknem 300 ezer aktív korú magyar ilyen vagy olyan okból nem aktív részese a munkaerőpiacnak: adja magát tehát a kérdés, hogy miért nem ebből a tartalékból töltik fel a cégek a hiányzó létszámot? A Pénzcentrum szerkesztője a KSH friss munkaerőpiaci számait megnézve beszélgetett szakértőkkel a legégetőbb témákban.
Az IVSZ közzétette álláspontját a hétköznapjainkba egyre inkább begyűrűző mesterséges intelligenciával kapcsolatban. Az iparági szövetség szerint semmiképp nem járható út hátráltatni az MI-vel kapcsolatos innovációt, ugyanakkor kulcsfontosságú a megfelelő szabályozási környezet kialakítása, és a hazai munkavállalók felkészítése a magasabb hozzáadott értékű feladatok elvégzésére - a monoton feladatokat úgyis algoritmusok végzik helyettük - olvasható az IVSZ közleményében.
Technológia nélkül elérhetetlen a zöld átállás és a klímasemlegesség elérése. A gazdaság bármely területéről legyen szó, az innovációk, a digitalizáció és a most még talán ismeretlen technológiák a leghatásosabb eszközeink arra, hogy a környezet terhelése nélkül éljünk ezentúl. De vajon elegendő önmagában a technológiára hagyatkozni? A kérdésre a Portfolio Sustainable Tech 2023 konferencián keresték a választ a szakértők.
A civilizációnk sokkal törékenyebb, mint azt hinnénk, a modern társadalom összetettsége olyan nagy, hogy elég egy-két elemét kiemelni, és összeomlik az egész - mondja Stumpf-Biró Balázs összeomlás-kutató. Május 3-ai Digital Transformation konferenciánk nyitóelőadója szerint számtalan tényező együttes hatásának eredményeként életkörülményeink a közeljövőben lényegesen megváltoznak, nekünk pedig az élhető élet fenntartásának érdekében a legjobb tudásunk és szándékaink szerint alkalmazkodnunk kell az új feltételekhez. A kutató úgy véli, a jelenleg zajló események léptéke, gyorsasága és súlyossága nem hasonlítható semmi máshoz, ami a szervezett emberi társadalmak létezése alatt eddig történt.
Az utóbbi időkben nyugtalanító híreket kaptak a startup világ szereplői. Egyelőre még nem látszik, hogy a szektort finanszírozó amerikai SVB Bank bedőlésének hatásai milyen messzire érnek el, de Vinnai Balázs, az IVSZ elnöke és Szluha Dénes, a Hiventures startup üzletágvezetője szerint nincs ok az aggodalomra: a konjunkturális időszakok utáni korrekciók a fejlődés velejáró részei. Emellett tény, hogy a hazai vállalkozások versenyképességének fokozásához digitális átalakulás szükséges, az erre való vállalati és munkavállalói felkészültség kulcskérdés. Az elmúlt évek bizonyították, hogy a digitálisan érett vállalatok ellenállóbbak a válsághelyzetekkel és a piaci változásokkal szemben, ami a magas hozzáadott értéket termelő digitális munkahelyekre, így az iparra, a mezőgazdaságra és a szolgáltató szektorra különösen igaz. A magyar ipar gerincét adó kkv-szektor digitális fejlettsége nagy hatással van az ország GDP termelőképességére is. Interjú.